A K2 Színház felkért, hogy készítsem el társulati portréikat a 2019/2020-as évadra. Ezt a legnagyobb örömmel fogadtam, hisz színészekkel király dolgozni. De még ennél is nagyobb boldogságot okoztak azzal, hogy szabad kezet kaptam a koncepciót illetően.
Célom az volt, hogy őszinte portrékat készítsek. Le akartam hozni a színpadról a színészeket és a teljes társulatot, és régi barátként mutatni be őket az embereknek. Ehhez azt a koncepciót találtam ki, hogy leülnek az asztal túloldalára, mint egy baráti kávézásnál. Ennél egyszerűbb, őszintébb nem is lehetne. És tudjuk, hogy egy igaz barátnak nem mindig a legjobb oldalát látjuk, ezért készítettem mindenkiről egy “grimaszolós” képet is. Így hozva a lehető legközelebb a nézőkhöz a társulati tagokat.
A világításnál is a természetességre törekedtem. A legtöbb kávézóban és általában mindenütt felülről érkező fényekkel látjuk ismerőseinket. Ez a természetes, ezért választottam itt is ilyen fényeket. A hátulról érkező kék fényt pedig a színház arculatából kölcsönöztem. Ezt a színt gyakran használják az üzleti világban, hiszen ez az őszinteség, megbízhatóság és a bizalom színe. Ezek mellett önkifejezéssel, szóbeli kommunikációval is társítják. Háttérnek egy texturált, de semleges szürke ZSUBI hátteret választottam, amit egy sávban világítottam csak meg. Ezzel leválasztva a modellt a háttérről és plusz izgalmat hozva az amúgy sem unalmas textúrához.
Az elkészült portrék szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A honlapon jól mutatnak és egységet sugároznak. Egymás után nézve a képeket pedig csak az egyik barátom szavait tudom idézni:
“Eddig nem ismertem őket, de most már szeretnék velük kávézni és megismerkedni.”
És te beülnél egy előadásukra? 🙂
