A Fradit fotóztuk! – WERK

A Fradi a Livepointot kérte fel az új nemzetközi szinten is figyelemfelkeltő játékosbemutatóinak elkészítésére. Az elfogadott kreatív koncepció egy 3-4 képből összerakott animáció/GIF lett a játékosra jellemző mozdulatsorból. A fotózásra Domokos Norbertet kérték fel, aki a világítási probléma megoldására engem hívott.

A problémát a vakuk gyorsasága okozta. Egyszerűen nem tudtak volna elég gyorsan feltölteni a szükséges 5 kép/mozdulathoz. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy miért 5 kép készült a szükséges 3-4 helyett. A válasz pedig: a biztonság. A stáb részéről azért, mert 5 képnél több a lehetőség a leglátványosabb 3 kiválasztására, mint a szükséges 3-ból. De a stáb lehetőségeinél sokkal fontosabb szempont volt a játékosok épsége. Hiszen így kevesebbszer kellett elvégezniük a mozdulatsort. A játékosok biztonsága miatt került még egy vékony szőnyeg is a háttérre, mert a stoplis cipő nagyon durván csúszott a papíron. Illetve az ugrálós, vetődős mozdulatoknál egy felfújható matracot is tettünk az érkezési területre, hogy tompítsa a becsapódást.

Tehát meg kellett oldanom, hogy a vaku nagyjából 1 mp alatt min. ötöt villanjon, megfelelően feltöltött állapotban. Mi sem egyszerűbb ennél, hiszen tágra nyitom a rekeszt és addig emelem az iso-t, amíg a vakuk villanási erejét a minimumra tudom csökkenteni. Kész is! De nem itt! A vakuknak ugyanis szinte teljes erőn kellett villanni, mert szűk rekesz volt indokolt a nagy mozgástartomány miatt és pontosan emiatt a nagy tér miatt a normálnál távolabbra is kellett tennem őket. Feladták a leckét, de szerencsére eszembe jutott, hogy a Profoto azt mondja a D2-es vakujáról, hogy a világ leggyorsabb TTL képes vakuja. A TTL nem érdekelt minket, de az a „világ leggyorsabb vakuja” állítás nagyon felcsigázott. Éreztem, hogy ez kell! Ez fogja megoldani a problémát. Ennek kell megoldania a problémát, mert más lehetőségünk nincs. Fel is vettük a kapcsolatot Bedő Danival, a Tripont Profoto szakemberével, és szerencsére tudott is adni D2-es vakukat a fotózás napjaira. Ellenben a fényteszten, amit az éles fotózás előtt pár nappal szoktunk csinálni, nem tudtuk kipróbálni a vakukat, így tényleg csak a fényeket próbáltuk le. A gyorsaságot sajnos nem. Így maradt bennem még egy gyomorgörcs a fotózás napjáig.

A fotózás első napján a lehető legkorábban a helyszínre mentünk, hogy fel tudjuk állítani a szettet és ki tudjuk próbálni a vakukat. A világítást nem bonyolítottam túl. Rendezői jobb elölről egy 180 cm-es brolly világította be a teljes szettet. A főfénnyel átellen pedig egy stripbox adott élfényt. Jobb hátulra is tettem egy élfényt, de az éppen csak akkorát villant, hogy az utómunka során könnyebb legyen lyukasztani. Rendezői bal oldalon pedig 2 nagy fekete cell-t helyeztem el a karakteresebb világítás érdekében, illetve, hogy legyen mire feltűzni a moodboardot.

Miután minden a helyére került, nem maradt más, csak a vakuk főpróbája. Vajon bírják-e a tempót? Rövid fénymérés, vaku és fényképező állítás után ugráltunk, vetődtünk, álldogáltunk és karkörzéseket végeztünk. A Profoto D2-es fejei pedig tették a dolgukat. Bírták az 5 képes sorozatokat. De még a 6-ot is. Sőt egy-egy lassabb, elnyújtott mozdulatnál a 7 villanást is kifacsartuk belőlük. A fotózás 2 napján pedig végig csendben tették a dolgukat. Sok ezer kép készült és mindössze 2 villanás maradt ki. Nem jelentkezett túlmelegedés sem, pedig folyamatosan ment a beállítóizzó is az erős, gyors és sok villanás mellett. Ezzel a teljesítménnyel pedig a szívembe lopta magát a gyártó eme terméke is.